Ki csinál szódát

Nem is az a kérdés ki csinál, hanem hogy mivel csinálja? Apám annak idején smirglivel csinálta, mert a gyárilag fröccsöntött patron behajtó méretei inkompatibilisek voltak saját rendszerükön belül. Semmi nem stimmelt semmivel, a kiszúró tüske túl rövid volt, a menet előtti bevezető szakasz túl hosszú, emiatt sziszegtek, röpködtek a fagyott patronok és a tüzes kurvaistenek. Patrónus Szóval a szódacsinálás már a nyolcvanas években is egy barkácsolással kezdődött, tüskecsere egy előző szériás, középen megfúrt típusra, később komplett fejcsere egy még régebbi alumínium típusra, de előbb jött a smirgli - amit minden műszaki tanár utál, ők ugyanis csiszolóvászont használnak smirgli helyett. A régi rossz dolgokból megmaradt egy-kettő. A képen látható szódásszifonnal például egy probléma van. Berakod a patront a tartójába, betekered koppig, és nem történik semmi. Mint a régi szép időkben. Retrópatron: a Lindt mintha direkt olyan patronokat gyártana, amiket nem lehet betekerni, legalábbis van egy plusz bemélyedés a forraszanyagból készült lezárásban, mintha a gyárban egy manó már mindegyiket be próbálta volna tekerni. Ha sikerül menetet vágni, azaz túltekerni a patron tartót - győzzön a nyers erő - akkor elkezd bugyborékolni, szépen lassan, ráérünk. Kismúltán elhallgat, tekeredik a patron, rakéta akar lenni. Ciolkovszkij édesanyja egyre gyakrabban csuklik. Ez egy idegi jellegű játék, engem a szifon idegel, én a családot. Aztán előkerül az atyai megoldás, a smirgli. Lereszelünk egy keveset a patrontartó menetes de még menettelen bevezető végéből és voilá! Berobban az első patron, berobban a második patron, gáztelítés, pezsgés, nyár!... - a többit szoldával édesapám...

Ingyen pizza a Vár étterem és Pizzériából - nagy pizzéria összefoglaló

  Egy hete 19:30-kor telefonon rendeltem 3 pizzát (amit meg is erősítettek, hogy ki lesz hozva) 750Ft/db akciós áron. Azt a négy általánossal rendelkezők is belátják, hogy a 3 x 750Ft-os végösszeg jóval a 950Ft-os minimum rendelési határ felett van. Ezt a pizzéria vagy nem látta be, vagy a futárunk egy aranyhalaggyal megáldott egyén lehetett, ugyanis a pizzák valahogy nem jutottak el hozzánk. 22:00-kor korgó gyomor miatti halucinálások közepette, dörömbölő szemmel lemondtunk róluk... Mottójuk a Gyors,megbízható és olcsó! Telefonálgatásnak nem vagyok a híve, mert nem szeretem a futár által esetlegesen ráhelyezett plusz feltéteket (Turha Tóni pizzája, Szőr Lancelot pizzája), így hát maradt a köszönő e-mail, egy szelet vajaskenyér elfogyasztása után.Természetesen választ is annyira kaptam, mint pizzát, pedig egy elnézést kérő e-mail (ami ráadásul ingyen van) az ilyen cikkeket meg tudja előzni... Elnézést kérő pizzát úgyse fogadnék el a plusz feltétek miatt. Még egyszer köszönjük, soha többet önöktől (amúgy se jönne meg)! Ez az igazi spórolás, ingyen pizza, pizza nélkül! Másnap kerestem egy másik pizzériát: - Tóváros 550Ft-tal kezdte, drága lett (biztos a benzin ár miatt), ennyire nem finom - DonPepe finomnak mondható, de túl nagyra hagyják a feltét nélküli szélét az árához képest - Marximból sajnos nem lehet rendelni (legjobb pizzéria a városban) - Kalóz Tanya (már a saját nevüket se tudják leírni) Pizzéria honlapján jókat nevettünk, de valahogy nem túl bizalomgerjesztő az étlap. Ha összeraknánk a hibáktól hemzsegő szavakat, akkor kb ez jönne ki belőle: Dubla húsós burger +hasább +kechap, mellé fött tojás, gyömölcs mix, bolognai ragú, besemel/basemel (itt biztos bázis mell-re gondoltak) alap, egy kis uburka salátával, desszertnek rágcsálni valot, akár rágokat is lehet kapni, inkább tovább kerestem - Sarti Giros (nekik se sikerült leírniuk), nevével ellentétben pizzát is kapni náluk, már ha pizzának lehet nevezni azt a lisztes korongot amit kihoznak - Isztambul Grill, ugyan pizzát innen még nem rendeltem, de muszáj megemlítenem, hogy darált húst/mócsingot (abban se vagyok biztos, hogy borjú) raknak a gyrosba, és inkább mondanám vega gyrosnak, mert a káposztarengetegben jól elbújt a "hús" - Legenda Pizzériából rendeltük ugyanezt a 3 pizzás adagot, és meglepő módon kihozták, sőt még finom is volt! Nem hűlt ki, nem volt száraz, a feltét nélküli széle is 1-2cm-es volt kb, úgyhogy legközelebb is tőlük rendelünk! - Casa száraz mint a tapló, meleg pizzát nem kaptam még tőlük, nem egyszer kaptam mást, mint amit rendeltem UPDATE: kaptam (illetve rendeltem) egy kifejezetten finom, friss, forró pizzát a Casatól (lehet olvasták a cikket :)), széléig tele jó minőségű összetevőkkel

Zelmer - szakértő szervizesek

Ismerősöm 2 éves kávéfőzője (Zelmer Maestro 13Z012) beadta a derekát, úgy gondolta, hogy a fűtőszálat nem szeretné kikapcsolni. Erről a 44.990Ft-os jószágról van szó:   Fel is hívta a szervizt, hogy ilyenkor mi a teendő és hogy egyáltalán javítható-e. A tanult szervizes kollega (vagy hívjam inkább marketingesnek?) rávágta: "Ez ismert hiba. A memória ment tönkre benne" és hogy a javítása drága mulatság lenne. Most csak azt nem tudom eldönteni, hogy rossz bugyit vett-e fel, vagy vissza akart térni frászbúk adatlapjához, hogy tovább tölthesse "Milyen mesefigura lennél?" tesztjét. Esetleg a tervezett elavulás következő áldozatát látták ismerősöm személyében. Felajánlottam, hogy szívesen megnézem, mert gyanús nekem ez a "memória" dolog, hiszen a fűtőszálon kívül minden működött rajta rendesen, még az LCD is. Természetesen beigazolódott a gyanúm. A gép szétszedése után rögtön szemem elé tárult az igazság. A táp részen egy relé adta meg magát (szó szerint összeheggedt, így volt folyamatos kontakt, ami miatt nem kapcsolta ki a fűtőszálat). Mondjuk azt se értem, hogy egy 45ezer forintos kávéfőzőbe, hogy mernek (nem túl neves) Song Chuan relét rakni: A bűnös relé Bedobtam egy Omron relét és láss csodát, tökéletesen működik. Javítási költség: 240Ft (relé) + 1óra csavarozgatás, forrasztás. Gondolom a "memória hiba" javítása is ekörül lett volna :) Innen üzenem Zelmeréknek, hogy a víztartály mögötti burkolat elég silány minőségű műanyagból készült. Ui.: Memória hibás Zelmer kávéfőző javítást vállalok ;)

Derby szeletek befogó tesztje

Hajdanában Derby név alatt borotvahab, ömlesztett sajt, keksz is létezett, napjainkban étbevonóval mártott mindenízű szeletek kaphatóak a Bonbonetti Kft. jóvoltából. Most ha nem is futja egy átfogó tesztre, egy befogóra talán mégis.       Édességért nyavalygó gyerek száját és emésztőrendszerét, majd alsónadrágját befogó, Mme Tussaud panoptikumában is helyt álló csokoládészurrogátumok ezek a szeletek, a teszt alanyai, a képen fentről lefelé haladva valamennyire láthatóak, előbb a kétrétegűek, mandulamarcipános-meggyízű, kakaós-alkálibohócos és a tejszíneskávé-kaftánpelyhes változatok, majd a két egyrétegű, úgymint banán illetve meggyízű szeletek.   A legelső random zsebből húzott darab a tejszínes kávézaccmutatványos típus, amire valami bohókás ötlettől vezéreltetve egy "a kép csak illusztráció" jellegű cappucino termékfotót pingáltak, mert a festék manapság filléres dolog, a csokoládé viszont drága.   El is érkeztünk mondanivalónk lényegéhez, a csokoládé problematikájához. Csokoládéallergiások nyugodtan lakmározhatnak ezekből a szeletekből, az étmassza, a bevonó, a burok vagy minek nevezzem, szóval ez a legalább 20%-os arányban jelen lévő szintetikus organizmus se ízben, se illatban, se tapintásban, se kémiai reakciókban, se fizikai paraméterekben nem emlékeztet a csokoládéra. Ez szar! Hosszas tapogatás után is legfeljebb barna gyurma, viaszgyertya állagú, íztelen, szagtalan anyag, egyfajta szilikonfaggyú. Ha átrágjuk magunkat ezen a másodlagos burkolaton, egy igen édes, lisztes állagú szelethez érkezünk, mely különböző íznyomokkal van átitatva.   A kávés, vagyis cappucinos szeletben az édesszájúaknak is eltúlzott cukrosság mögül előbukkan némi kávéíz, a többször átfőzött senseo kávépárna képzelt szopogatására emlékeztető szinten. Aki ilyen csokoládét kénytelen gyermekként enni, nem fogja kívánni átélni a retro élményét. Talán azért is, mert ilyen borzalmat nehéz lesz tudatosan előállítani, megismételni pár évtized múlva, egyrészt a technológia kérlelhetetlen fejlődése miatt, másrészt mivel gyaníthatóan addigra védett életformának fogják nyilvánítani a most még ismeretlen eredetű, rendeltetésű barna burkolatot a szeleteken.   Sikeresen legyűrtük az első akadályt, a következő véletlenül kiválasztott egyed (érted, hogy egyed!), a mandulamarcipános-meggyes kombináció. Egész jó, meggyes íz, de inkább süti íz, kezdjük megszokni a barna burok ízetlenségét, a marcipán valamelyest hasonlít a búcsús kekszrudak ízére. Ehető, jobb mint amire számítottam.   A harmadik versenyző a képen számomra az imént kakaós-alkálibohócosnak látszó, valójában kakaós-kókuszos szelet, ami inkább rumos beütésekkel emlékeztet ugyan a kókuszra, de ne számítson senki a Bounty naturális kókuszosságára, ez inkább a rumos kókuszgolyóban lévő kókuszkrém ízvilága, de nem annyira sikerült jól, mint a meggyes jószág.   Az egyszerű szeletek egy tizessel olcsóbbak mint a nagy testvérek, a meggyes felemás érzéseket szül ugyan a rajta lévő barna szar miatt, kicsit gumis az állaga, de jobb, összehasonlíthatatlanul jobb, mint a duplarétegűek bármelyike. Minek bonyolítani ugye, amit elbaszunk? Nemes egyszerűség, kisebb anyagi kár jellemzi az olcsóbb szeletkéket.   A banános marad a végére és megnyeri a versenyt, a töltet gumissága a habosított banándesszertekre emlékeztet, jó műbanán íz, olyan amilyennek lennie kell, boldog vegyészeti produktum, nem árt, nem használ, annyit ér, amennyibe kerül.   Kontroll teszt is készült a termékek másodpéldányaival, ezúttal a kóstolás előtt hűtőben tároltuk őket, hátha kedvezően befolyásolja az ízélményt a hőfok. Azonban a szar hűtve is szar maradt, a bevonó hidegen még annyira sem oldódik nyálban mint eddig, a megcsócsált ragacsos gombócot nem sikerült lenyelni, a kukában végezte.   Röviden összegezve a teszt tanulságait, a bevonómasszás átverés csillaga lassan leáldoz, egyszer meg lehet etetni az emberekkel a szart, azaz egyszer sem. Komolyabb alapkutatások szükségeltetnek a lenyelhető típusú csokoládépótlószerek kifejlesztése érdekében. Nagyon drukkolunk, hogy sikerüljön!

Koala zokni, kici, ocó és még rossz is

Kici kínai hernyószelyemből pödört, tekert, szőtt, font valódi 100% pamut zohni kínai 39-42-es mérettel, azaz kici kínaihoz méretezve 18cm-es talphosszal:   Kis segítség a méretekről (Forrás: Wikipédia): CipőméretA láb hossza centiméterbenamerikaiangoljapán     Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak 34 21,7−22,3 3½   4   22   34⅔   4   4½   22,5   35⅓ 22,4−23,0 4½   5   23   36   5½   5½       37⅔ 23,1−23,6 6   6   23,5   38⅓   6½   6½       39 23,7−24,3 7   7   24   40⅓   7½   7½   24,5   40⅔ 24,4−25,0 8 6 8 5½     41   9 7 8½ 6½ 25 25 41⅔ 25,1−25,7 9½ 7½ 9 7 25,5 25,5 42⅓   10 8 9½ 7½   26 Amint látható ez bizony - szemre két század pontossággal - egy kb 30-as méret. Még kinyújtva is maximum 36-os bütykösre jó, de ahogy felhúztam a 42-es lábamra hirtelen azt vettem észre, hogy a talpamon hordom a sarkamat... Ez még nem minden. Próbakör következett. A laminált parkettán épphogy sikerült talpon maradnom a nagy csúszások közepette, ugyanis a 100% pamut zokni még csak köszönő félben sincs a gyapottal. De biztos az okosz kici kínai agyából kipattant a műgyapot ötlete, amit megvalósítva, megpödörve, megszőve adják el 590Ft / 3 pár (azaz szok darab) áron:   Milyen lehet a 3. osztályú zoknijuk? A recycle felirat is figyelmeztet, hogy ez bizony műanyag (nem láttam még zoknit visszafejtő kínait még soha). A képen látható a pamut természetes csillogása is:   Egy zokninak két paramétere lehet: méret és anyag. Nekik nem sikerült egyiket se belőni. Még a hülyének is megéri, főleg, ha azt szeretné, hogy elrohadjon a lába.